Miért nem írják ki az ügynökségek a weboldal árát? (És mit hallgatnak el)

Mi kiírjuk az árainkat: a legkisebb, egyoldalas Core önállóan 249 000 Ft + ÁFA, a kalkulátorunk pedig tételesen számol. Vagyis érdekeltek vagyunk abban, hogy Ön az átláthatóságot tartsa jobbnak — ezt tudnia kell, mielőtt tovább olvas. Éppen ezért ebben a cikkben komolyan vesszük a hallgatás jogos okait, megmutatjuk, hogy a kiírt ár sem garancia semmire, és azt is, hol használunk mi magunk is „-tól” árat.

A kérdés nem elméleti: a Google magyar automatikus kiegészítése 2026. november 3-án a „weboldal készítés” beírására második javaslatként a „weboldal készítés árak” keresést kínálta. Megnéztük, mit közölnek a weboldalkészítők a saját oldalukon.

A mintánkban tízből hét készítő közöl árat, de leggyakrabban csak „-tól”

Az általunk átnézett 77 magyar weboldalkészítő oldalán, 2026. november 3-án 56 szolgáltató közölt valamilyen weboldal- vagy webshopárat; ha csak a saját árat számoljuk (két oldal csak általános piaci sávot írt), 54. Semmilyen weboldalárat legfeljebb 21 nem mutatott. A leggyakoribb forma nem az árlista, hanem az induló ár: 34 szolgáltató csak „… Ft-tól” összeget írt ki. Ez saját, nem reprezentatív felmérés; mi magunk is kiírjuk az árainkat, tehát érdekeltek vagyunk.

A keresőben jól látható kisebb szolgáltatók felül-, a nagy ügynökségek alulreprezentáltak, az eldugott árak egy része pedig rejtve maradhatott, így a valós arány mindkét irányban eltérhet. Két keresésünk kifejezetten árakra irányult; ha kihagyjuk azt a 7 szolgáltatót, amely csak ezekből került a mintába, a maradék 70-ből is 49 közölt árat (70%).

A mintában az ügynökségek közel fele hallgat, a szabadúszók szinte mind kiírják

A szolgáltatókat a saját bemutatkozásuk alapján soroltuk be; néhány besorolás vitatható, az elemszám kicsi, a típusok közti különbség pedig összefüggés, nem ok-okozat. Kézenfekvő, de nem mért magyarázat, hogy az ügynökségek nagyobb, egyedibb munkákat vállalnak, ahol egyetlen szám valóban keveset mond. Külföldi, eladók vagy adatárusítók által készített felmérések a listavezető ügynökségek körében is gyakori hallgatást találtak: egy brit felmérésben 50 marketingügynökségből 47, egy webügynökség elemzésében 42 kiemelt webdesign-ügynökségből 33 nem közölt árat. Ezek más mintavétellel készültek, ezért a magyar számokkal nem vethetők össze.

Az ár sokszor létezik, csak nem ott, ahol keresné

Az első körben 27 szolgáltató tűnt ár nélkülinek; a mélyebb ellenőrzés hatnál mégis talált árat. Kettőnél egy olyan árlistás oldalon, amely csak az oldaltérképben szerepel, a menüben nem; négynél egy szolgáltatási vagy termékoldalon. Egy budapesti ügynökségnél a „Mennyibe kerül?” menüpont ajánlatkérő űrlapra visz, miközben a saját árlistás oldalán csomagárak állnak. Mielőtt ajánlatot kér, nézze át a szolgáltatási oldalakat és a láblécet is.

A hallgatásnak van jogos oka: ugyanarra a feladatra is sokféle ár születik

Az ár nélküli oldalak nagyobb része a mintánkban indoklás nélkül kínál ingyenes konzultációt vagy ajánlatkérést; ahol indokolnak, ott hasonlóan: minden projekt egyedi; az ár attól függ, mekkora az oldal, mit kell tudnia, és mennyi tartalom kerül rá; konzultáció nélkül nem határozható meg pontosan. Egy ügynökség azért nem árul csomagokat, mert a lépcsős csomagokban a szükséges funkció sokszor csak a drágább szinten érhető el. Egy szolgáltató blogja (érdekelt fél) szerint pontos ár csak a tartalom és az igények ismeretében adható, a későbbi változtatás az árat és a határidőt is módosítja, és minden további nyelv 10–15%-kal növeli a díjat.

A szórás nem kitalált. Egy norvég tenderen (2003–2004) egy közepes méretű, egyedi webes adatbázisrendszer ugyanazon részletes leírására beadott teljes ajánlatok között tizenhatszoros különbség volt (Jørgensen és Carelius, IEEE, 2004). Azok a cégek, amelyek előbb egy egyoldalas, homályos leírásra is adtak előzetes árat, a végleges, részletes leírásra átlagosan kb. 70%-kal magasabb ajánlatot adtak, mint akik csak a részletes leírást látták — a szerzők magyarázata szerint a korábban észlelt bizonytalanságot árazták túl. A vevő tanulsága: minél homályosabb a leírás, annál több kockázatot fizet meg — és ne kérjen előzetes árat félkész leírásra, ha később pontosabbat is tud adni. Az ajánlatkészítés is munka: egy ajánlatkezelő platform saját 2025-ös adatai szerint az ajánlatoknak átlagosan csak kb. harmada vezet üzlethez.

A Nielsen Norman Group használhatósági kutatói 2013-ban úgy fogalmaztak, hogy a cégek indokai szinte minden esetben jogosak — mégis kifogások. Egy 2018 elején ismertetett brit felmérésben az ügyvédi irodák is hasonló okokat soroltak fel (74%: összetett, változó ügyek; 59%: a versenytársak csalogató árai), a Gartner 2024 őszén készült, 2025-ben közzétett felmérésében pedig a B2B-vásárlók épp ott kértek inkább eladói segítséget, ahol azt kell eldönteni, illik-e egy megoldás a cégükhöz. Egy szerintünk gyengébb érv is elhangzik: „a konkurencia lemásolná”. Ajánlatot ugyanis álnéven bárki kérhet — ez több munka, mint egy kiírt árlistát elolvasni, de egy hazai szakember így ugyanarra az 5–10 oldalas céges weboldalra 149 ezertől kb. 3,5 millió forintig kapott ajánlatokat (anekdota).

Árlista nélkül az ár attól is függhet, mennyire tűnik Ön tájékozottnak

Amiről kevesebb szó esik: ahol nincs nyilvános ár, ott az ár egyedileg alakulhat. Ezt nem mi találtuk ki — egy hazai ügynökség blogja szerint egyes vállalkozók úgy gondolják, hogy ár nélkül alkudhatnak, vagy kitapogathatják az ügyfél pénztárcáját; egy szabadúszó fejlesztő pedig azt írja, hogy ugyanarra a munkára más-más ajánlat születhet, mert a fejlesztő azt is felméri, mennyire lesz nehéz együtt dolgozni az ügyféllel (szolgáltatói vélemények, érdekelt felek).

Más piacokról van rá mérés. Egy amerikai autószervizes terepkísérletben (Busse és szerzőtársai, 2017; 2 778 szerviz) az, aki telefonon a valósnál magasabb viszonyítási árat említett, átlagosan kb. 34 dollárral drágább ajánlatot kapott; a reális piaci ár említése nem rontott a helyzetén. Viszonyítási ár nélkül a nők drágább ajánlatot kaptak, mint a férfiak — a különbség eltűnt, amint a hívó árat említett. Amerikai autókereskedésekben páros próbavásárlásokkal hasonló eltéréseket mértek (Ayres és Siegelman, 1995). A mechanizmus a tanulság, a dollárösszegek nem vihetők át.

Ezért óvatosan bánjon a keretével: ha számot mond, reális piaci viszonyítást adjon, ne felfelé kerekített keretet. Kis mintás laborkísérletekben a megrendelő által előre közölt szám a szakemberek becslését is maga felé húzta (ugyanezek a kutatók egy valódi tenderen ezt nem tudták kimutatni). A homály ráadásul az eladónak kifizetődő lehet: egy amerikai jegyértékesítő terepkísérletében a bevétel kb. 21%-kal magasabb volt, ha a díjak csak a fizetésnél jelentek meg, mint ha a vásárlók az elejétől a teljes árat látták (Blake és szerzőtársai, 2021). Ott a jegy ára végig látszott, csak a díjak késtek, és fogyasztói piacról volt szó, nem weboldalkészítésről, ezért a mérték nem vihető át — a tanulság inkább a nem teljes kiírt árakra, így a „-tól” árakra is vonatkozik. Ami az eladónak megéri, az nem feltétlenül a vevő érdeke.

A kiírt ár sem végösszeg: kérdezze meg, mit nem tartalmaz a „-tól”

A közzétett ár sem garancia. Az árat közlő 56 szolgáltatóból a mintánkban 31 nem jelölte, hogy az összeg nettó, bruttó vagy alanyi adómentes — hogy ez mekkora különbség lehet, azt az „Egyedi weboldal vagy sablon?” cikk nettó–bruttó példája mutatja. Néhány eset a mintából:

• Egy ügynökség árlistája jelzi, hogy a fejlesztési díj nem tartalmazza a domaint és a tárhelyet. Ez gyakori — nálunk is így van —, ezért mindenhol kérdezzen rá.
• Egy havidíjas weboldalcsomag a 12 hónapos minimummal legalább 468 000 Ft-ot jelent (az oldal nem jelöli, nettó-e).
• Egy szabadúszó legolcsóbb csomagja 160 000 Ft (ÁFA-jelölés nélkül), a blogjában futó, 2025-ös kalkulátora viszont egyetlen oldalra 300 000 Ft + ÁFA-t számol — ugyanannál a szolgáltatónál is kérdezze meg, melyik szám vonatkozik az Ön feladatára.
• Egy stúdió a csomagárai mellé odaírja, hogy azok nem minősülnek nyilvános ajánlatnak.

A közzététel sem automatikusan őszinte. Egy szolgáltató blogja (érdekelt fél) szerint a háromlépcsős csomagokat arra tervezik, hogy a vevő a középsőt válassza. Egy, a számítógép-alkatrészek piacán végzett kutatás (Ellison és Ellison, 2004) pedig azt találta, hogy a lecsupaszított, olcsó belépő termék csalétek is lehet, amelyhez aztán kiegészítőket adnak el. Fogyasztóknak szóló hirdetésben az uniós útmutató szerint a „-tól” árnak ténylegesen elérhető, valós minimumnak kell lennie. Hogy egy induló ár mellé mi kerülhet még a következő években, azt a weboldal-útmutató költségfejezete mutatja.

Ha nincs ár: a külföldi szoftvervásárlók többsége nem telefonál

Erről magyar adat nincs, a legközelebbi mérések külföldiek. Egy szoftverértékelő platform 2022-es, globális szoftvervásárlók körében végzett felmérésében (TrustRadius, 2 185 válaszadó; szándékot mér, nem tényleges viselkedést) 81% szeretné maga megtalálni az árat, 54% már a kezdeti tájékozódáskor keresi. Ha nehéz megtalálni, 43% halaszt és tovább keres, 41% felhívja az értékesítést, 16% kihúzza a terméket a listájáról. A válaszadók 57%-a a honlapon hiányzó árat a vásárlási kedvét leginkább rontó három tényező közé sorolta. A Nielsen Norman Group megfigyelései szerint (minőségi kutatás, százalékok nélkül) a résztvevők ár hiányában a versenytárs oldalára mentek át.

Szolgáltatásra a legközelebbi analógia a brit jogi piac. A szakmai szabályozó, az SRA megbízásából készült online kísérletben (2018, 3 000 kisvállalkozás, hipotetikus választások) ár nélkül a kisvállalkozások kb. 22%-kal drágábbnak gondolták az ügyvédet annál, amennyit kisvállalkozások saját bevallásuk szerint korábban fizettek. Egy követelésbehajtási helyzetben, ahol ügyvéd, könyvelő és behajtási tanácsadó közül lehetett választani, 42%-ról 52%-ra nőtt az ügyvédet választók aránya, ha egyedül ő tett közzé árat; ha viszont mindhárom szolgáltató közzétette az árát, a háromból legdrágábbként bemutatott ügyvédet már csak 34% választotta — kevesebben, mint ár nélkül. Az átláthatóság tehát a vevőnek segít, az eladónak nem mindig. Weboldalkészítőkre nincs olyan mérés, amely megmutatná, hogyan változtatja meg a kiírt ár az érdeklődők számát vagy minőségét.

Kiírni nem kötelező, de szerződés előtt jár Önnek az ár vagy egy becslés

A weboldalkészítőnek nem kell a honlapján árat közzétennie, akár cégnek, akár magánszemélynek dolgozik. Amit a szolgáltatási törvény (2009. évi LXXVI. törvény, Szolgtv.) 34. §-a előír, az cégként és magánszemélyként vásárolva is érvényes, a 2026. november 3-án hatályos szöveg szerint:

• Ha a szolgáltató az adott szolgáltatástípusra előre meghatározza a díjat, azt a szerződés megkötése előtt, kérés nélkül is közölnie kell — de hogy egyedi tájékoztatásban, dokumentumban vagy a honlapján, azt ő választja.
• Ha a díj nincs előre meghatározva, az Ön kifejezett kérésére a szolgáltatónak a szerződés előtt meg kell adnia a ténylegesen fizetendő díjat; ha ez objektív okból nem határozható meg, a számítás módját vagy egy kellően részletes becslést, a feltételezéseivel együtt.
• Bírósági eljárásban a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatást megadta, és az valós volt (38. § (2)).

A szolgáltató tehát egy első egyeztetés után is megadhatja az árat, ha ezt a szerződés előtt teszi. Kérje kifejezetten és írásban: értelmezésünk szerint egy általános ajánlatkérő e-mail nem feltétlenül számít ilyen kifejezett kérésnek.

Hogy mit ér egy árajánlat, azt a Ptk. dönti el. Ajánlat az, ami egyértelműen szerződéskötési szándékot fejez ki, és a lényeges kérdésekre kiterjed (6:64. §) — egy ársáv vagy „-tól” ár értelmezésünk szerint ezért nem az. Az elfogadási határidő nélküli ajánlatot a szolgáltató visszavonhatja, mielőtt Ön elküldi az elfogadást; a határidős ajánlat nem vonható vissza (6:65. §). A weboldal elkészítése értelmezésünk szerint jellemzően vállalkozási szerződés. Ilyenkor, ha a szerződés másként nem rendelkezik, átalánydíjnál a szerződés részét képező, de az árban nem számolt munka (többletmunka) nem számlázható külön, csak az előre nem látható költsége; az utólag megrendelt munkáért (pótmunka) viszont jár díj (6:244–6:245. §). Tételes elszámolásnál a ténylegesen elvégzett munka ellenértéke jár, és a törvény nem ír elő százalékos korlátot a becslés túllépésére. Ez nem jogi tanács; konkrét ügyben kérdezzen jogászt.

Így kérjen összehasonlítható árat: írásban, azonos leírással, határidővel

Állítsa össze a leírást a weboldal-útmutató összehasonlítási pontjai szerint, küldje el ugyanazt minden szolgáltatónak, és kérje írásban:

1. Az ár típusát: átalánydíj vagy tételes, óradíjas elszámolás. Tételesnél kérjen felső határt, vagy azt, hogy a becslés túllépése előtt kérjék az Ön jóváhagyását (ez jó gyakorlat, nem törvényi előírás).
2. Becslésnél a feltételezéseket: hány oldal, milyen funkciók, hány javítási kör — a Szolgtv. szerint a becsléshez a feltételezéseket is meg kell adni.
3. Elfogadási határidőt, hogy az ajánlat ne legyen visszavonható, amíg dönt.
4. Az ÁFA-t: nettó, bruttó vagy alanyi adómentes az összeg.
5. Mi van benne és mi nincs a csomagárban vagy a „-tól” árban (például tárhely, domain, tartalomfeltöltés).
6. A későbbi módosítások díját: ha ezt nem határozzák meg egyértelműen, értelmezésünk szerint a teljesítés helye szerinti piacon a teljesítés idején érvényes középár jár (Ptk. 6:63. § (3)), amit előre nehéz tudni.

A megrendelés után olvassa el a visszaigazoló e-mailt is: ha szóban állapodtak meg, és az egyik fél késedelem nélkül írásban megerősíti a szerződést, a megerősítésben szereplő, nem lényeges kiegészítő vagy eltérő feltételek a szerződés részévé válnak, hacsak a másik fél késedelem nélkül nem tiltakozik (6:67. § (3)). A forráskód és a domain kérdéséről a „Kié lesz az oldal?” fejezet szól. További piros zászlókat a weboldal-útmutató kivitelezőválasztási fejezete sorol fel; ha SEO-t is rendel, nézze át a SEO-ajánlatok figyelmeztető jeleit is. Ha egy szolgáltató kifejezett, írásos kérésre sem ad árat, számítási módot vagy becslést, az már figyelmeztető jel.

Mit írunk ki mi, és hol használunk mi is „-tól” árat?

A legkisebb weboldalunk, az egyoldalas, szerkesztőfelület és aloldalak nélküli Core 249 000 Ft; az ároldalunk ezért „weboldalak 249 000 Ft-tól” formában hirdeti, vagyis a legismertebb árunk is induló ár. A szerkeszthető példaösszeállítások: Indító 399 000 Ft, Üzleti 739 000 Ft, Skálázó 1 877 000 Ft-tól (ehhez havi 25 000 Ft chatbot-üzemeltetés is tartozik). Az ároldalunkon mi is három példát mutatunk, és a középsőt (Üzleti) kiemeljük; fölöttük azt írjuk, hogy egy egyszerű oldalhoz a Core is elég lehet — ne a kiemelt példából induljon ki, hanem a saját leírásából. Ahol a terjedelem valóban nagyon eltérő lehet, mi is induló árat írunk ki: egyedi UI/UX-tervezés 290 000 Ft-tól, régi oldal tartalmának átköltöztetése 120 000 Ft-tól, teljes Webshop Pro-összeállítás 959 000 Ft-tól (ebből a Pro modul 650 000 Ft-tól). A tárhely, a domain és az SSL nálunk sincs az egyszeri árban: az üzemeltetési csomagok része, amelyek havidíja 6000 Ft és 79 900 Ft között van; az üzemeltetési csomag órakeretén felüli munka 19 000 Ft/óra. Minden ár nettó, + ÁFA — aki az ÁFA-t nem tudja levonni (magánszemélyként vagy alanyi adómentes vállalkozásként), annak 27%-kal többe kerül. A végleges díj előtt mi is egyeztetünk; a különbség annyi, hogy a nagyságrend előre látszik. Az összeállítások tartalmát a weboldal-útmutató kiírt árakról szóló fejezete mutatja.

Nem az a gyanús, ha valaki nem ír ki árat, hanem az, ha kérésre sem mondja meg, hogyan számol.